2. fejezet

Nemhogy reggel nem j�tt, d�lre se �rt a sz�llod�ba. Az aggodalomt�l egyre t�bb �veg bor cs�szott le a torkomon, kezdtem m�morosan �rezni magam. Igaz, megk�rt, hogy ne r�szegen fogadjam, de m�g csak illumin�lt �llapotban voltam, az meg messze �ll a r�szegs�gt�l. K�l�nben meg, � se tartja a szav�t. A reggel az reggel �s nem este kilenc. Nagyj�b�l annyi volt az id�, mikor kopogott az ajt�n.

-       Ki az? - Sz�ltam ki, a biztons�g kedv��rt.

-       Szobaszerv�z. - Hallottam Damon hangj�t.

�r�m�mben a nyak�ba ugrottam, amin meg is lep�d�tt.

-       Csak nem agg�dt�l �rtem?

-       ���, nem. N�lk�led nem tudok hazamenni. M�r nincs el�g p�nzem. - V�gtam ki magam, mik�zben bement�nk a szob�ba.

-       �rtem. Akkor biztos unalomb�l itt�l, igaz?

-       Aha. Na de mes�lj ink�bb! Mi volt? Mi tartott eddig? �s mi�rt feket�k a szemeid?

Pedig �gy im�dtam a sz�p k�k szemeit. K�vetelem �ket vissza! �br�ndoztam, m�g hagytam sz�hoz jutni.

-       Nagyj�b�l �gy ment, ahogy sz�m�tottam. Az�rt most j�ttem, mert hirtelen nagyon legyeng�ltem �s senki nem maradt, akib�l ihattam volna. A szemeim majd vissza�llnak, ha felsz�v�dott bennem az energia. Bonyolult �s m�g �n se �rtek mindent, de ne is besz�lj�nk r�la. Ink�bb t�rj�nk r� arra az �g�retemre, ami m�r nagyon esed�kes. - Terelte a t�m�t a szok�sos rossz fi�s mosolya k�s�ret�ben.

-       Na ne!

-       Nincs. T�bb. Kifog�s. - Tagolta a mondatot, minden sz�n�l egyre k�zelebb l�pve.

Meg�llt k�zvetlen�l el�ttem, megragadta a k�t karom �s k�nnyed�n az �gyra dobott. Akkora lend�lettel l�k�tt meg, hogy a fejem az �gyt�ml�r�l pattant vissza. Pechemre m�g csak el se �jultam, pedig d�jjaztam volna, ha ki�t�m magam p�r �r�ra. � persze teljesen figyelmen k�v�l hagyta koppan�somat, ink�bb a l�baimn�l fogva v�zszintes helyzetbe r�ntott. Mire kett�t pislogtam, f�l�m hajolt, elz�rva a menek�l�s el�l. Megpr�b�lt megcs�kolni, �n elford�tottam a fejem. Lefogta az �llam �s �jra pr�b�lkozott. Miel�tt sz�ja el�rte volna az eny�met, megsz�laltam.

-       Szeretn�k besz�lni veled.

-       Majd k�s�bb.

M�g � hevesen lekapott, arra tudtam gondolni, hogy meg ne s�rtse a b�r�m. Most amilyen �llapotban van, ha meg�rzi a v�rem �z�t, k�nnyen eldurvulhat a helyzet �s j� esetben hullazs�kban t�rek haza, rossz esetben elkapar valahol a k�rny�ken. Hagytam magam, elv�gre nekem f�jt volna az ellenkez�s. Ameddig � a nyelvemmel foglalta le mag�t, �n gy�zk�dtem magam, hogy b�cs� szexnek belef�r a ma esti, de magam sem tudtam eld�nteni, akarom-e, vagy sem.

Ha engedek neki, m�g elb�zza mag�t. Ha nem, er�szakosabb lehet. Hogy �n k�v�nom-e? Mi�ta ismerem. Most is nehezemre esik ellen�llni neki. M�gis m�rt teszem? Egyr�szt mert szadista vagyok, m�sr�szt van pasim. T�nyleg besz�lni k�ne vele. Kihaszn�lva a sz�netet, megk�s�reltem �jfent besz�lget�st kezdem�nyezni.

-       Komolyan besz�ln�nk k�ne.

-       Mi olyan fontos?

Kih�ztam kez�t a bl�zom al�l �s feljebb cs�sztam az �gyon.

-       ���. Kett�nk viszony�t k�ne megvitatni.

-       Mi vitatnival� van rajta?

-       Kezdj�k ott, hogy nem vagyok szingli...

-       L�nyegtelen – v�gott k�zbe.

-       Mi meg m�r r�g szak�tottunk...

-       Ha m�r besz�lget�nk, kit�rhetn�nk erre a r�szre is.

-       K�s�bb. El�sz�r tudni akarom, m�rt akarsz minden�ron lefek�dni velem?!

-       Mert m�rt ne? Megtehetem. �s b�rmennyire pr�b�lod azt mutatni, hogy te nem akarod, magadnak is hazudsz. �n v�laszoltam. Te j�ssz!

-       Ha ennyire tudni akarod, az�rt volt, mert f�ltem t�led. Kisz�m�thatatlan vagy �s vesz�lyes. El�g n�lad egy rosszul fogalmazott mondat �s m�ris elsz�ll az agyad. Csakhogy se nekem, se egyik ismer�s�mnek nincs olyan k�l�nleges gy�r�je, ami fel tud t�masztani.

-       Sose hittem, hogy ez volt a baj. Eleinte tetszett, hogy vesz�lyes vagyok.

-       R�j�ttem, hogy t�ls�gosan az vagy. Ellened az �n er�m is kev�s, ha meg kell magam v�denem. �s ha engem nem is b�ntott�l volna, azt sem akartam, hogy valaki m�son vezesd le a d�h�d.

-       Ezt f�lt�l nekem elmondani? Jobban bosszantott a titkol�z�sod. Ezek ut�n meg�rdemeln�k m�g egy es�lyt.

-       Van...

-       Pasid. Tudom, de nem �rdekel. �s azt se mondhatod, hogy tov�bbl�pt�l, mert l�tom a szemeidben, hogy m�g �rzel valamit ir�ntam.

-       Ha hagysz nekem egy kis id�t, �tgondolom. Rendben?

-       Mennyi id�t? - Lassan �jra k�k szemeiben megcsillant a rem�ny.

-       Am�g elint�zem a k�lt�z�st.

-       Csak eld�nt�tted.

-       Unok m�r ott �lni. Nagyobb ny�zsg�sre v�gyok. �s legal�bb nem telefonon kell int�znem a szak�t�st, m�r ha sor ker�l r�.

Utols� mondatom eg�szen felvid�totta. Nyomott egy puszit az arcomra, majd hirtelen kiviharzott a szob�b�l. Meg se lep�dtem, mikor egy �veg borral �ll�tott vissza. Iszogattunk, csevegt�nk, tv-zt�nk, azt�n elaludtam.

A haza�t ez�ttal veszeked�s n�lk�l zajlott. �gy d�nt�ttem, ahelyett, hogy hazamenn�k, beugrok ink�bb Kaley-hez. Felh�vtam, hol keressem. Nan�, hogy a Salvatore h�zban. Stefan rendesen meglep�d�tt, mikor megl�tta, hogy �n �s a b�tyja egy�tt s�t�lunk be a nappaliba. Kay boldogan a nyakamba ugrott, azt�n �szrevette Damont.

-       Meg�llek! - Indult meg s�gora fel�.

-       Hagyd �t Kay! Gyere, ink�bb elmes�lem mi t�rt�nt! - Fogtam vissza bar�tn�met.

Vetett m�g egy gy�l�lk�d� pillant�st, azt�n hagyta, hogy az emeletre tereljem. Mire belekezdtem volna a nagy sztoriba, cs�r�mp�l�st hallottunk a f�ldszintr�l. Nan�, hogy a k�t fi� verekedett �ssze. A toronyn�l t�rt�ntek �ta Stefannek es�lye nem volt a b�tyj�val szemben, jobbnak l�ttam k�zbeavatkozni. Mikor �pp megvolt k�zt�k a k�t m�ter t�vols�g, Damon el�g ugrottam, �gy h�tammal �t, kiny�jtott karjaimmal �ccs�t pr�b�lva visszatartani.

-       Ne sz�lj ebbe bele! - Sz�ltak mindketten.

-       Nem fogom hagyni, hogy meg�ld a testv�redet!

-       Akkor is, hogy k�pzelte, amit Kaley-vel csin�lt?

-       Kaley, igaz�n seg�thetn�l visszafogni a bar�todat!

-       Bocs Lis, vele �rtek egyet.

-       Nagyszer�. De ha nem akarod a hal�l�t... Stefan, hidd el, te fogod a r�videbbet h�zni! �s ez nem csak a di�t�d miatt van. Engedd, hogy elmagyar�zzam a dolgokat �s higgadj le! Te meg itt a h�tam m�g�tt, igaz�n bocs�natot k�rhetn�l!

-       Sajn�lom! - Mondta ki v�gre a var�zssz�t.

Nagy nehezen el�rtem, hogy le�lj�nk besz�lni az �ld�kl�s helyett.

Az �sszefoglal� v�g�re m�g mindig nem gy�ztem meg �ket teljesen. Ideje volt bevetnem a B tervet.

-       Tov�bbra sem l�tom ok�t, m�rt ne t�pjem sz�t a tork�t – mondta Stefan. - Nem �rdekel, hogy a b�ty�m. Akkor sem �llt jog�ban turk�lni a bar�tn�m agy�ban.

-       El�sz�r is: adj Kaley-nek verb�n�s nyakl�ncot! M�sodszor: �r�lhet�nk, hogy nem �gy b�nt el vele, mint Chany-vel. Tudom, hogy ez nem vigasztal, de az � eset�ben m�r ez is szerencse.

-       M�g mindig kev�s – sz�lt egyre t�relmetlenebb�l.

-       A saj�t �leted se f�lted?

-       Nem.

-       Akkor az �n kedvem�rt t�rt�ztesd magad. Nem vagyunk t�l j� bar�tok, de csak nem b�ntan�d a pasimat.

Huh, kimondtam. Na ebb�l mi lesz?

-       Hogy mi van? - Akadtak ki egyszerre.

-       J�l hallott�tok. Kib�k�ltem vele.

Csak m�g az illet�kes nem tud r�la, de nem l�nyeg. Ez legyen a legkevesebb. �gyse fog tiltakozni.

-       �leted egyik legjobb d�nt�s�nek tartottam, mikor szak�tott�l vele, erre most visszafogadod. Pont az�rt l�ptetted le, mert f�lt�l t�le. Ki tudja, mennyivel lett er�sebb az�ta, �s �sszej�ssz vele? Te nem vagy sz�zas – hitetlenkedett Kaley.

-       Pr�b�lom azt hinni, hogy hiba volt �r�lt idegbetegnek tekintenem. Megk�s�rlem a lehetetlent: kihozni bel�le a legjobbat. Ha nem j�n �ssze, h�t mag�ra vessen. Arra lenn�k k�v�ncsi, hogy milyen volt szak�t�s ut�n.

-       Mint egy �r�lt idegbeteg – vette �t a sz�t Stefan. - Egy h�tig tart�zkodott itthon, de szinte hozz� se lehetett sz�lni, folyton be volt s�zva. Azt�n hirtelen lel�pett, majd egy f�l �v m�lva �jra hazaj�tt. Hetente m�s n�kkel sz�rakozott, v�g�l lassan lenyugodott. Kb. egy hete jelentette be, hogy elmegy hozz�d, de a konkr�t terv�be nem avatott be. Ha most sem v�ltja be a hozz� f�z�tt rem�nyeidet �s lekoppintod, �ssze fog omlani. Az a te felel�ss�ged lesz!

-       V�llalom, csak hagyj�tok b�k�n, j�?

Nem t�l meggy�z�en, de b�lintottak. Kettesben hagytam �ket �s �tmentem az emlegetett szob�j�ba. Damon az �gy�n fek�dt �s olvasott.

-       Azt mondtam az �cs�d�knek, hogy egy�tt vagyunk – mondtam, mik�zben mell� fek�dtem.

-       Igen? Hogy fogadt�k?

-       Rosszul, de nem fognak belesz�lni.

-       Idek�lt�z�l?

-       Aha. Olyan lesz�nk, mint egy naaaagy csal�d. Kay is t�bbet van itt, mint a saj�t h�z�ban. Am�gy mit olvasol?

-       Stefan napl�j�t. De pszt! � nem tud r�la – v�laszolt kacsintva.

-       Ha meguntad, �tpasszolhatn�d nekem. �rdekel az elen�s korszaka. R�lad ugyan sokat mes�lt abb�l az id�b�l, de mag�r�l szinte semmit.

-       Viheted. Nem b�rom hossz�t�von a cs�p�g�s�t. - Azzal egy hanyag mozdulattal elhaj�totta.

A k�nyvecske a f�ld�n, � pedig rajtam landolt. Miel�tt nagyon belelend�lt volna, finoman eltoltam magamt�l.

-       Nem, nem fogod tov�bb halogatni!

�s miel�tt b�rmit is sz�lhattam volna, laz�n sz�tt�pte rajtam a bl�zt. A gombok mindenfel� pattogtak. Igyekeztem nagyon cs�ny�n n�zni r�.

-       Majd kapsz m�sikat!

-       Att�l, hogy negyed annyi�rt �lt�zk�d�k, m�g szeretem a ruh�imat. J� lenne, ha nem tenn�d t�nkre �ket! Te fogod visszavarrni! Szedd �ssze a gombokat!

-       �n �sszeszedem most, de akkor te egy j�darabig nem m�szol ki az �gyb�l, mert bep�toltatom veled az eg�sz �vet!

-       J�l van, r��r – feleltem flegm�n, lemond�an.

Bossz�t forraltam. V�gigh�ztam kezem a mellkas�n, alul megragadtam az ing�t �s egy s�t�ni mosoly k�s�ret�ben lend�letet gy�jt�ttem.

-       Ne mer�szeld! - Sz�lt, de m�r k�s�n.

�jabb adag gomb rep�lt sz�jjel a szob�ban.

-       J�l van. Mennyire szereted ezt a nadr�godat? - Vette fel a harcot.

-       Sz�t ne t�pd! - figyelmeztettem.

Nem hallgatott r�m, n�hai hal�szgaty�m k�t darabban v�gezte az �gy k�t oldal�n. Kezdett komolyan d�hbe gur�tani. Ha � �gy, �n m�g �gyebb.

-       Rem�lem te is b�cs�t intett�l ennek a farmernek.

-       Nem b�rod sz�tszedni – g�nyol�dott el�gedett nyugalommal, gy�zelme tudat�ban.

-       Azt nem. De el�getni igen.

R�m�lt tekintete ellen�re r�gt�n l�ngra lobbantottam, gondosan �gyelve, hogy csak az anyag �gjen hamuv�, viszont � ne s�r�lj�n.

-       Hogy mit fogsz te m�g ez�rt kapni!

-       Te kezdted. �n csak visszaadtam.

-       De �n nem gy�jtottalak fel.

-       �n se t�ged gy�jtottalak fel, csak a nadr�godat. Nagy k�l�nbs�g. �s most hagyj koncentr�lni am�g el nem �g az anyag, ha nem akarsz meggyulladni, vagy �jrab�torozni a f�l szob�t!

-       Ink�bb oltsd el! - nyomat�kos�totta mondat�t sz�r�s tekintettel.

-       Na j�.

Levette nadr�gja maradv�nyait, �n meg alig b�rtam meg�llni a r�h�g�st, mikor megl�ttam, hogy csupa korom a l�ba. Ahogy megl�tta, m�g m�rgesebb lett.

-       Lemossam? - Aj�nlottam fel.

-       Majd a k�dban.

-       Nincs kedvem f�rdeni.

-       K�rdeztem? Kezd el engedni a vizet! Felhozom a cuccaidat, de mire fel�rek, a k�dban akarlak l�tni!

Ink�bb legyen kicsit parancsolgat�s, mint er�szakos. Mivel nem akartam megv�rni, hogy egyik fokozatb�l a m�sikba l�pjen, sz�t fogadtam. Arra viszont nem sz�m�tott, hogy elfoglalom az eg�sz k�dat.

Nem hallottam, hogy visszaj�tt. Suttog� hangj�t hallottam k�zvetlen�l a f�lemn�l.

-       A helyemen �lsz �s nem f�rek ide.

-       �lhetn�l te a csaphoz – n�ztem r�.

-       Nem. Ez az �n helyem. Vagy cs�ssz el�r�bb, hogy m�g�d f�rjek, vagy �t�lsz szembe!

Nem szerettem volna t�l k�zel tartani a nyakamat a fogaihoz, ez�rt �tm�sztam a k�d m�sik v�g�be. Egyb�l bepr�b�lkozott.

-       Nem tartom j� �tletnek. - H�z�dtam t�volabb. - Legut�bb is sz�tvertem a fejem a csapba.

-       Mert akkor is folyton ellenkezt�l – mosolygott.

-       Kicsi a k�d. Szerezz be egy nagyobbat!

-       Vegyek miattad egy jakuzzit, vagy ink�bb egy medenc�t �hajtasz? - Viccel�d�tt.

-       El�g a jakuzzi is.

-       Szuper. Majd elint�zem.

Besz�d helyett ink�bb �tt�rt a tettekre, de t�l sok reakci�t nem siker�lt bel�lem kicsikarnia.

-       Milyen pasit szedt�l te �ssze? Teljesen elrontott, frigid lett�l – zs�rt�l�d�tt.

-       Nem lettem.

-       Majd megl�tjuk. De most m�ssz ki ink�bb, miel�tt meger�szakollak!

<p class="MsoNormal" st