Alexia
Menü
 
Egyebek
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Idő
 
Naptár
2024. Június
HKSCPSV
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
06
<<   >>
 
Mások oldalai
 
Szavazzatok
Közvélemény kutatás
Milyen számotokra egy történetben a leírás/jellemzés?

Felesleges
Pár mondat
Pár oldal
Legalább 10 oldal, aprólékos
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Üzenőfal
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Számláló
Indulás: 2005-01-15
 
Történetek
Történetek : Arany Virágok - 8. fejezet

Arany Virágok - 8. fejezet

  2010.02.12. 22:22


Könnyező szikla

 

-         Mi járatban vagy itt Lucius? Miért akarsz velem beszélni?

-         Talán nem beszélhetek csak úgy a fiam mennyasszonyával?

-         Nem vagyok a mennyasszonya.

-         Még nem. Amúgy nem ezért jöttem.

-         Akkor? Mi másért?

-         Meglepődtél, mi? Azt hitted, a házassággal akarlak nyaggatni. Az legyen a fiam dolga. Ha te nem mész hozzá, majd találunk neki mást. Ő választott. Ha nem jön be neki a dolog, választok én. Ennyi.

-         A lényeget, ha kérhetem!

-         Lehet, hogy Pitonnal beszélhetsz ilyen hangnemben, de velem nem.

-         Bocsánat, csak sietnék – mondtam közönyösen.

-         Jól van, akkor nem is zavarlak. – Készült volna felállni.

-         Most már mondd el, amit akartál!

-         Este tartunk egy kis mugli vadászatot. Lenne kedved velünk tartani?

-         Büntetőmunkám lesz.

-         Hát az pech. El tudod te azt intézni, ha nagyon akarod. Gyertek el az öcséddel, jól fogunk szórakozni.

-         Abban biztos vagyok. Santhos nem szokott benne lenni az ilyen bulikban, de én szívesen elmegyek. Mikor és hová?

-         Fél tízkor itt. Rendben?

-         Igen.

 

Elköszönt és távozott. Apa jött be ismét.

 

-         Miért feltétlenül ő mondta ezt el? Te nem tudtad volna?

-         Csak meghagytam neki a lehetőséget, hogy ha esetleg másról is szeretett volna veled beszélni, megtehesse.

-         Mióta vagy te ilyen rendes?

-         Én? Nem vagyok az. Van most dolgod, tényleg sietsz?

-         Annyira nem. Miért?

-         Perselus!

-         Ne, csak őt ne!

-         De.

 

A szólított bejött és nem messze tőlünk megállt.

 

-         Engedd el a mai büntetőmunkájáról!

-         Csak nem programja van? A mugli irtásra menne?

-         Arra mennék. Tudom, hogy este tiszteletlenül viselkedtem, de mérges voltam és türelmetlen. Majdnem elfeledkeztem a könyvről, amit apának ígértem. Bocsánat.

-         El van nézve. Most az egyszer elengedlek.

-         Köszönöm. Most már mehetek?

-         Igen.

 

Elköszönés, gyors távozás. Mindig ez van, ha kínos, vagy kellemetlen helyzetből kell lelépnem. Ez pedig most az volt. Én meg a bocsánatkérés. Egészen kezdek belőle rendszert csinálni. Na nem mintha általában komolyan is gondolnám a megbánást… Néha viszont muszáj mondani. Na de ennyiszer, már tényleg túlzás.

A klubhelyiségben tömeg fogadott. Már egészen meg is feledkeztem róluk és az ígéretemről. Levetődtem egy kanapéba és nagyvonalakban elmeséltem a gyilkosságot. Azt követően válaszoltam még néhány kérdésre, mígnem megjelent az öcsém.

 

-         Gyere fel!

-         Nem ér rá?

-         Nem.

 

A szobájában leültem az ágyára, ő pedig becsapta maga mögött az ajtót.

 

-         Mégis mi a francot művelsz? Ne játszd itt a kiskirályt!

-         Miért ne tehetném? Apa is megengedte.

-         Mardekár Úrnője, mi? Potteréknek hogyan fogod elmagyarázni? Meg a többieknek?

-         Nem érdekelnek. Különben meg ők is meg fogják tudni. Majd. Miért vagy így kiakadva? Lazíts már! Bármit megtehetünk, fogd már fel!

-         Mi sem vagyunk istenek.

-         Csak majdnem.

-         Az nem elég.

-         Gyere el este a mugli vadászatra!

-         Nem lehet.

-         Nem?

-         Randim lesz, nem érek rá.

-         Oh. Így már más. Kifogás elfogadva. Most megyek, beszélek Dracóval.

 

Az említett személyt azonban sehol sem találtam. Mikor azonban mégis, meglepő látvány tárult a szemem elé.

 

-         Draco Malfoy! Te meg mit…?

-         Mégiscsak megfogadtam a tanácsodat.

-         Megöllek Parkinson!

-         Savanyú a szőlő? Ha egyszer tőled nem kaphatja meg, amire vágyik… - Ekkor már teljesen elborult az agyam és rögtön villant kezemben a pálca.

-         Avada…

-         Ne!

 

Pálcám kis híján kiesett a kezemből, ahogy Draco a falnak lökött. Elkábítottam az elhűlt lányt, majd a fiúhoz fordultam, aki még mindig a falhoz szorítva tartott.

 

-         Magyarázatot követelek!

-         Kíváncsi voltam, mennyire lennél féltékeny, ha mással látnál csókolózni.

-         Láthattad. Meg is öltem volna.

-         Akkor szeretsz?

-         Csak súlyos birtoklási vágyban szenvedek. Gyógyíthatatlan.

-         Pedig ha azt mondod igen… - hajolt egyre közelebb.

-         Na jó, szeretlek.

-         Csukd be a szemed!

 

Megtettem, amit kért. Pár másodperc után megpillanthattam egy dobozt.

 

-         Időt kértem.

-         Nyisd ki!

 

Kinyitottam a parányi díszdobozt, benne egy gyönyörű gyémánt- és smaragdköves gyűrűt találtam.

 

-         Ha már szeretsz, ezt nem akarnád birtokolni? Egyszer?

-         Egyszer.

-         Igen?

-         Talán.

-         Megbocsátasz?

-         Meg.

 

Csókolózás közben lettem rá figyelmes, hogy Pansy időközben magához tért és tanúja volt az imént lezajlottaknak. Megszólalni sem tudott, főleg miután elnémítottam. Magára hagytuk a szenvedőt és felmentünk a szobánkba. Elmondtam neki mi történt az apámnál, és hogy hová készülök este. Persze szeretett volna ő is jönni, de én nem engedhettem, mivel erről én nem dönthettem.

 

-         Akkor ma este is fáradtan fogsz visszajönni?

-         Valószínű drágám.

-         Ez nem ér. Akkor már legalább én is mehetnék.

-         Nem rajtam múlik. Beszéld meg apámmal.

-         Persze…

-         Akkor meg ne nyavalyogj!

-         Jól van, megvárlak itt. Mikor jössz?

-         Nem tudom. Biztos sokáig fog tartani. Ha jó kisfiú leszel, holnap lemegyünk Roxmortsba, jó?

-         Nincs kiránduló nap. Így hogy akarsz?

-         Azt bízd csak rám! Viszont, csak ha jófiú leszel.

-         Én? Sose vagyok az.

-         Tudom, de olyan jó volt ezt mondani. Elmegyek a könyvtárba házit írni. Jössz te is?

-         Nem. Más dolgom van.

-         Mi? Ugye nem Pansyval kapcsolatos?

-         Ne legyél már ennyire féltékeny! Szóba se állok mostantól azzal a…

-         Nagyon helyes.

 

Fogtam az átváltoztatástan és a bájitaltan könyveimet, néhány üres pergament, tintát, pennát és lementem a könyvtárba. A hely szinte teljesen üres volt, csak néhány diák lézengett arra. Leültem egy csendes sarokba és hozzáláttam a házik megírásának. Észre se vettem, hogy elszaladt az idő és mire az órámra néztem már kilenc óra volt.

A folyosón összefutottam Friccsel, aki megállított, mint ha engem keresett volna.

 

-         Kész van a szobája. Már ma este ott aludhat. Itt a kulcsa. – Átnyújtott egy kis kulcsocskát.

-         Köszönöm.

-         Remélem, nem okoztunk kellemetlenséget a késéssel, de tudja mióta…

-         Semmi gond. Megértem. Még egyszer köszönöm. Akkor most megyek és átpakolok. Viszlát!

 

A gondnok olyannyira meglepődött a köszönésemen, hogy nem is válaszolt rá. Faképnél hagyva elindultam megtenni az említett tevékenységet.

A bőröndöket és a tükröt a szobámba cipeltem, illetve lebegtettem, aztán az ágyra huppanva szétnéztem. A szoba nagyjából olyan volt, mint az öcsémé és a Dracóé. A különbség csak annyi volt, hogy az enyém világosabb, valamivel tágasabb és szebb kilátás nyílt az ablakomból.

Bepakoltam a szekrénybe, ellenőriztem, minden működik és a helyén van-e, aztán rájöttem, hogy öt percem maradt indulásig. Úgy döntöttem, most nem a szokásos Halálfaló egyenruhába megyek, hanem a kedvenc bőrruhámban, ami sokkal kényelmesebb és látványosabb. Magamon hagytam a szűk cuccokat és levettel róla a talárt, magamban már tervezve a hasonló darabok beszerzését. Egy fekete maszkot akartam feltenni hozzá, így előkerestem egy szemfedőt a kacatjaim közül. A tükörbe nézve elégedetten szemléltem meg a látványt. Aktiváltam az átjárót és két perces késéssel megérkeztem a házba.

 

-         Végre. Rajtad meg mi van?

-         Nem tetszik, apa?

-         De, nagyon is jól áll. Csak nehogy elvond a Halálfalóim figyelmét a dolgukról.

-         Csak nem…

-         Lehet, hogy mégse fogom hagyni a fiamnak, hogy elvegyen.

-         Lucius, kérlek! Úgyse mennék hozzád. Még Dracóhoz se biztos.

-         Az már az ő baja…

-         Elég ebből. Induljunk!

-         Lestrangeék még nincsenek itt Nagyúr.

-         Még várunk egy percet. Ha késnek, legyen az ő bajuk.

 

Abban a pillanatban megjelent a két említett. Bella megvetően végignézett öltözékemen, ám nem mert hangot adni felháborodásának; férje kedvesen biccentett. Elindultunk hát közösen egy kis falucskába, ahol csupa mugli lakott.

Felgyújtogattuk a házakat, vagy az otthonokba betörve kínoztuk és öltük meg a menekülni próbáló családokat. A gyerekeket sose szerettem bántani, de most velük se tettem kivételt. Elkapott a hév, a gyilkolás élvezete és átadtam magam ennek az érzésnek. Kiadtam ezzel magamból minden dühömet. A halálos átkot ritkán használtam, felnőttekre egyszer se. Hagytam őket szenvedni, sikítani, könyörögni. Kegyetlen élvezettel átkoztam, vagy éppen rugdostam őket. Játszadoztam olykor, mint macska az egérrel. Mindez csak a szórakozásunkra szolgált. Mivel egyedül jártam házról házra, senki nem mondta meg, mit tehetek és én ezt ki is használtam.

Az egyik utca végén összefutottam Luciussal.

 

-         Hogy érzed magad?

-         Fantasztikusan. Gyakrabban kéne ilyen vadászatokat tartanunk.

-         Ezt apádnak mondd! Látom, jól haladsz.

-         Igen. Már majdnem egy fél utcával végeztem.

-         Ügyes. Nem fáradtál még el?

 

Zavarba ejtően végigmért és vigyorgott.

 

-         Hiába próbálkozol, túl nagy a korkülönbség.

-         Csak ez zavar?

-         Meg hogy a fiaddal járok.

-         Na és?

-         Ha így folytatod, halottat csinálok belőled. Vagy az apám.

-         Jól van, befejeztem. Veled már viccelni se lehet.

-         Nekem ez már egyáltalán nem vicces. Inkább folytassuk, amiért jöttünk!

-         Rendben. Velem tartasz?

-         Persze.

 

Közösen mentünk hát tovább egy újabb utca felé, ahol a lakók már megneszelték sorsukat és a felfordulás zajára jobbnak látták menekülőre fogni a dolgot. Halálukat azonban nem kerülhették el. A lángokban álló házak mellett sétálva csak arra ne

 

Új mese a Mesetárban! Ha tudni akarod, mit keres egy tündér a kútban, gyere és nézz be hozzánk!    *****    Az utóbbi idõkben komolyan foglalkoztat a retro játékok árainak robbanása. Errõl írtam egy hosszabb cikket.    *****    Hivatalos, hogy jön a Haikyuu!! Gomisuteba no Kessen movie! Magyar nyelvû plakát, magyar feliratos elõzetes!    *****    Todoroki Shoto Fanfiction oldal, nézzetek be és olvassatok! Új Shoto nendoroid blog az oldalon!    *****    A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött :)    *****    Madarak és fák napjára új mesével vár a Mesetár! Nézz be hozzánk!    *****    Rosta Iván diplomás asztrológus vagyok! Szívesen elkészítem a horoszkópodat, fordúlj hozzám bizalommal. Várom a hívásod!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, egyéb épületek szigetelését kedvezõ áron! Hívjon! 0630/583-3168    *****    Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam.    *****    Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték!    *****    A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség